Veszélyes gépek, illetve technológia esetén a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény írja elő a munkavédelmi üzembe helyezést.

A veszélyes gépek üzembe helyezését megelőzi egy úgynevezett munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (ez a munkavédelmi üzembe helyezés feltétele). A veszélyes gépek listáját a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza. Veszélyes gépnek minősülnek például az emelőgépek, rakodógépek, prések, láncfűrészek, szalagfűrészek, hegesztő berendezések, stb.

A jogszabály értelmében a munkavédelmi üzembe helyezés lényege, hogy: „az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (…)”

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot munkavédelmi szakember végzi, melynek során a szakember azt vizsgálja, hogy az adott gép megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek. (Például rendelkezik-e a gép megfelelőségi tanúsítvánnyal, gépkönyvvel, a villamos követelmények megfelelők-e /elektromos gép esetén/, a telepítési körülményi és a személyi feltételek adottak-e a biztonságos működtetéshez, stb.)

Fontos, hogy a vizsgálat lebonyolítása munka-egészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek számít!

Amennyiben a vizsgálati, mérési jegyzőkönyvek, elismervények, szükséges hozzájárulások rendben vannak, az érdekeltek számára hozzáférhetőek, illetve az engedélyezéshez szükséges minden okirat rendelkezésre áll, akkor az előzetes vizsgálat sikeresnek minősíthető és a munkavédelmi szakember javasolhatja írásban az üzembe helyezést.

Ezek után a Munkáltató egy egyszerű nyilatkozatban üzembe helyezheti a veszélyes gépeket, amelyeket ezután min. 5 évenként időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni.

Csökkentse a gépek okozta sérüléseket, bízzon meg munkavédelmi szakembert, aki szakszerűen lefolytatja a munkavédelmi üzembe helyezést!

Keressen minket és segítünk!